¡Vamos Chicos!

"Gyerünk srácok!"- hangzott Tünde néni és Anita néni buzdító spanyol jelmondata, kicsit pörgetve az eseményeket... pedig... kinek van szüksége gyorsítóra egy ilyen szép vasárnap reggelen?! Vagy Te másnak neveznéd a hajnali 2 órát? Ezzel egyet kell, hogy értsünk.... Bizony, ebben az ideálisnak nem mondható időpontban indultunk Gyöngyösről a reptér irányába.

Aztán amint látod, a fehér embernek nem való alvásmegvonás ellenére, széles mosollyal az arcunkon, a kialvatlanságtól nem megrendülve, Duracell-nyuszikként ugrabugrálva meneteltük RyanAir járatunk fedélzetére.

Kispárnával, alvókával, szemkötővel... úúúúgy felkészültünk a nagy útra, mintha ezen múlna az évvégi matek ötösünk! Persze, ha ekkora tétje nem is volt, azért csak igyekeztünk mindent tökéletesen csinálni, hogy aztán leszálláskor a legjobb kiadásunkkal találkozzanak szembe befogadó családjaink. Hogy csúcs szuper verziónkban voltunk-e az ugyan nem fog kiderülni (hát peeeeersze, hogy 1 héttel indulás előtt döntött le többünket az influenza, nyilván 1 nappal indulás előtt jött ki egy új ragya és az óriási nyomáskülönbség miatt most dugult be a fülünk, OMG, csak nem örökre?! mintha víz alatt kommunikálnánk) de úgy megölelgettek minket, hogy kizárt, hogy nem a BEST EDITION formánkat látták az első pillanatban!

Talán már aludtunk is nyitott szemmel az autóban, míg ideiglenes otthonaink felé tartottunk. Kellemes hangulat és frissen vetett ágyikó illata várt a szobánkban, mi mégsem akartunk letáborozni! Könnyedén átadtuk magunkat a fejünk fölött zajló szervezkedésnek és engedve a kísértésnek, bevállaltunk egy csoportos tengerparti sétát - nagy duzzogva :-D

De mi ez a szél és hideg? Nem is Valenciában vagyunk??? Az időjárás ma kétség kívül felül írta a tipikus valenciai időjárás fogalmát... S így hogyan tovább? Van-e élet Spanyolországban ragyogó napsütés nélkül? Mi lesz a fürdőruha sorsa? Ez mind kiderül a következő napokon.